Fánk

Finom ez a fánk, tele a pofánk!

Szalagos fánk. Hogy mitű? Nemtom. Ha valaki tuggya.... annak jó. Tésztakelesztés. Nagyon el lehet rontani, pedig egyszerű dolog. 2 deci Langyi tejbe belemorzsizzuk az 40 gramm élesztőt, letakarva félretesszük egy időre.

 60 gramm vajat megolvasztunk, úgy ahogy akarunk, 5 tojást kettészelünk, a sárgája fog kelleni.

Fél kila lisztet összekülönböztetünk 5 gramm porczukkerral, meg az olvasztott vajjal, meg az élesztős tejjel, meg a kezünkkel, oszt mehet a melegre. Egy picurkát felmelegítem, a sütőt (1-2 perc) aztán persze kikapcsolom, és beteszem az egyveleget, egy fél órácskára mongyuk.

Akkor zsír ha feljött teljesen a tészta. Nekem annyira most nem, ezért nem is dokumentáltam. De képzeljük le, hogy igen. Akkor kinyújtóztatjuk a tésztánk megfáradt tagjait, és egy erre a célra kovácsolt/hegesztett/mélyhúzott/öntött/fújt/szívott fánkszaggató szerkezettel kiszaggatjuk a kis fánkocskáinkat. Ennek hiányában egy pohár is megteszi.

Olaj forrósít, mehet bele a próbaanyag.

E mán jó lesz. Jöhet az éles be(le)vetés.

Elsőször azt az oldalát süssük, amelyiket az ujjainkkal benyomogattuk középen. Rövid ideig süssük és ne magas lángon/fokozaton, úgyis mondhatnám közepes lángon/fokozaton, mert különben jó feketék lesznek, kívül és finom nyers belül.

Természetszerüleg passzol hozzá:

:)