Spagetti

A jól ismert spagetti. Mivel tészta az alap, ezért főiskolás éveim állandó szereplője volt. Ha volt pénzünk hússal, ha nem volt, akkor konzerv löncshússal készítettük. Általában nem volt. Vagyis hát nem erre. Most, hogy már naffiú lettem, meg néha munkám is van, ezért húsval készítem. Legcélszerűbb a darált hús, mert akkor nem kell vele otthon szenvedni. Én előre daráltat vettem, persze ennek megvan a hátulütője, nem látod, hogy mikből darálják. Jóa! Meg a hagyma sem árt a hús alá, és akkor megint jön a szokásos történet, hogy mi van otthon. Lehetőleg a főzés megkezdése előtt célszerű szétnézni, ha nem akartok úgy járni, mint én az almás pitével. 

Az egész egy borús reggelen kezdődött. A darált hús már ott olvadozott a konyhaasztalon. Éppen kutya sétáltatásból jöttem, mikor is a kedvesem megkért kedvesen, hogy menjek el bevásárolni, mert fasírtot készítene borsófőzelékkel. Már majd útnak indultam, mikor a terv váratlan fordulatot vett: -Vagy csinálhatsz (érted, itt már én vagyok az elkövető) spagettit is, ahhoz van itthon minden. A velejembe talált. Oly régóta áhítoztam már eme remekre, hogy nem tudtam ellenállni. Spagetti lesz, ha addig élek is. És lett:

Amíg a hagyma dinsztelődött, addig előkészítettem a darálthúst. Valahogy így:

 A víz is forrt közben:

Ha már felforraltuk mehet bele a spagetti. Durum tésztát vettem, gondoltam adok az egészségnek.  

 Sokan spagetti alapból keverik a szószt. Mivel én találtam fel a spanyol viaszt, vagy én fingtam a passzát szelet, ezért megtaláltam azt ami sokkal jobb a tasakos alapnál. A bazsalikomos sűrített paradicsom. Megmondanám, hogy hol lehet kapni, de nem adott nekem semmit az a bót ingyér, úgyhogy kapják be. 

A spagetti tészta főzésének kihagyhatatlan mozzanata, amennyiben van társaság is, a következő: Megkóstolod a tésztát, hogy jó e. Amikor már majdnem kész, akkor a kezedbe rejtesz egy szálat, és szólsz a melletted állónak mintha mondani akarnál neki valamit. De jajj! Tüsszentened kell! Hapci! És a kezedbe rejtett tésztát ügyesen rádobod a csempére. Mondanom se kell, hogy a látvány mire emlékeztet....

Nyihaha. Nem tudom kihagyni. Mikor leszűröm a tésztát, szoktam rácsepegtetni egy kis olajat, mert akkor biztos, hogy nem ragad össze.

Ami fontos. Mivel ez egy olasz étel (elméletileg), ezért kívánja a bazsalikomot, és ami nagyon fontos a fokhagymát. De szemmel láthatólag a fokhagyma (esetünkben fokhagyma krém) is jól érzi magát benne:

Ezután már csak a tálalás jön. Akkor az igazi, ha van rá egy kis reszelt sajt, mi most csak odagondoltuk.

Ha nagyon ügyesek vagyunk, akkor pólót is készíthetünk főzés közben. Ehhez nem kell más, csak egy sima fehér tísört. A végeredmény:

Jó étvágyat. Vagy ahogy az olasz mondja:...... valahogy biztos mondja...

A leglényegesebb kimaradt:

:)